Halloween. Sokaknak nem tetszik, mit keres ez az ünnep hazánkban. Újabb Amerikából átvett őrületnek tekintik. Holott nagyon sok hagyományunk van, melyet keresztény országunkban is ünnepelünk, és régi pogány hagyományokból terjedt el világszerte, ilyen pl. a Mikulás. Nálunk is egyre divatosabb a Mindenszenteket megelőző nap, azaz a Halloween játékos, mulatságos hangulata.

Ez az ünnep ősi pogány, kelta hagyományokhoz kötődik, és a boszorkányok, szellemek, kísértetek ünnepe. Idővel összemosódott a halottak tiszteletére szánt nappal. A régi hagyomány szerint október 31-én tartották az ünnepet. Célja az volt, hogy az emberek kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit házaikból. Ehhez a naphoz közel, november 1-én ünneplik a keresztények a Mindenszentek napját, a protestánsokkal együtt november 2-án a Halottak napját.

Halloween ünnepét leginkább az angolszász országokban tartják. Október 31-én éjjel ijesztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek, mulatnak, töklámpásokat faragnak. Egy hiedelem szerint, ezen a napon a legvékonyabb a határvonal az élők és a holtak világa között. Halloween szimbóluma a töklámpás, célja, hogy távol tartsa a gonosz szellemeket, másrészt világít a halottak szellemeinek, hogy hazatalálhassanak.

Leginkább a gyermekeket szórakoztatja a jelmezes hangulat. Boszorkányos, szellemes, ijesztő ruhákat öltenek, töklámpásokat faragnak, játékosan elűzhetik a félelmeikben jelenlévő szellemeket. Másnap természetesen visszatérünk saját keresztény hagyományainkhoz, amikor gyertyát gyújtunk elhunyt szeretteinkért. A temetői sírokon virágot, mécseseket helyezünk el, és emlékezünk. A külföldről átvett vidám szokások ezt nem fogják megváltoztatni.