A 40. születésnapom körül tettem fel Facebook oldalamra egy idézetet az "örök Nő"-től Coco Chaneltől: "40 után már senki sem fiatal, de ellenállhatatlan örökké maradhat." Nem térnék ki arra, miért harcolnak annyian az öregedés látható jelei ellen, hiszen egy korábbi bejegyzésemben már írtam arról, milyen őrült verseny folyik a fiatalos külső megtartása érdekében a szépségiparban. Most inkább az öltözködési stílusról jutott eszembe pár gondolat, így 40 felett…
Egy érett nő már tudja, hogy mi áll jól neki. Ez is egyik hasznos előnye az évek gyarapodásának. Ez a korosztály már megtalálta a saját stílusát és ragaszkodik hozzá. Stílust nem lehet vásárolni, sem olcsón, sem drága pénzen. Egyáltalán nem biztos, hogy ami drága, az jó, vagy jól áll. Ha meg is tudjuk fizetni ebben a korban a márkás, legutolsó divatnak megfelelő ruhákat, nem feltétlenül illik egyéniségünkhöz, korunkhoz. Számomra egy nő akkor "divatos", ha összhangban van a ruházata a személyiségével. Jobban szeretem az eleganciát sugárzó nőt, mint az utolsó divat szerint öltözöttet. Mert a kettő nem ugyanaz, az elegáns nem feltétlenül az utolsó divatnak megfelelő. Elegáns nő az, aki megtalálta saját stílusát, magabiztosságot sugároz, megjelenésével a nőt veszik észre, nem a ruhát. A stílusos nő tudatában van annak mi áll jól neki, miben érzi jól magát, mi illik a korához, mi az, amiben akkor is észreveszik, ha az nem kihívó, nem feltűnő.
A számunkra felejthetetlen "örök nők" épp attól maradnak örökké emlékezetesek számunkra, mert kortalan stílust képviseltek, eleganciát sugároztak, sosem mennek ki a divatból. Nagyon szeretem őket látni, csodálom képeiket, időtlen eleganciájukat. Coco Chanel, Audrey Hepburn, Grace Kelly, Catherine Deneuve, hogy csak a számomra legemlékezetesebbeket említsem. Nem celebek voltak ők, hanem stílusos nők. Ki fog 10-20 év múlva a mai celebekre emlékezni, akik feltűnő harsányságukkal hívják fel magukra a figyelmet, vagy drága pénzen megvásárolt stílustalan életükkel?
Egyik fontos alapelve lett életemnek a minőség. Idő kell ahhoz, hogy megtanulja az ember, nem a mennyiségből lehet megfelelően felöltözni, hanem a jól megválasztott, és jó minőségű darabokból. Vivienne Westwood tervező mondását idézném: " BUY LESS, CHOOSE WELL" azaz vegyél keveset, válassz jól! Amióta itthon is kapható a híres divatházak trendjeit koppintó, olcsóbb, de minőségében mindenképp kifogásolható tömeg ruházat - H&M, Bershka, Pull and Bear, New Yorker … -, mindenképp javított a nők megjelenésén a korábbi áruházi kínálattal szemben, de ezek a márkák úgy gondolom semmiképp nem az elegáns, stílusos nőt, és nem a negyven feletti korosztályt hivatottak kiszolgálni. Nemrég olvastam egy cikket ezekről az üzletláncokról, hogy minőségükkel épp arra törekednek, hogy minél gyorsabban elhasználódjon egy-egy darab, így folyton visszatérő vásárlói réteget biztosítsanak maguknak. Én úgy hívom ezeket a ruhákat, hogy "egy nyári" (nevezhetjük egy télinek is), és kamasz kortól, huszonéves korig mindenki meg is találja itt a stílusának megfelelő, kevésbé minőségi trendeket.
Az érett nő viszont már a minőségre is nagy hangsúlyt fektet. Ha a minőségileg megfelelő, drágább - de még mindig nem luxus kategóriájú- ruhákat választjuk, hosszú távon mindenképp spórolunk. Ezt a kategóriát én a Gant, Massimo Dutti, Tommy Hilfiger, Ralph Lauren, Michael Kors üzleteiben találom meg, hogy csak azokat emlitsem, amik nálunk is elérhetők. A sportosan elegáns, városi, casual ( hétköznapi, lezser, kényelmes) stílust képviselik, megfelelő minőségben és ár-érték arányban. Az árakat tekintve persze mindenképp szerencsés az a nő, aki utazásai során, ezeket az üzleteket máshol is megkeresi. A tengerentúlon például sokszor a hazai árak töredékéért vásárolhatunk ezekben az üzletekben. Persze nem attól jó egy ruha, ha ismert márkajelzés van bele varrva, vagy a logója messziről látszik. Az igazán tehetős embereken sosem látok feltűnő márkejelzésekkel ellátott darabokat, sokkal szembetűnőbb a ruha jó minősége, megfelelő szabása.
Az én ruhatáram leginkább a klasszikus és "megunhatatlan" darabokat rejti. Az örök farmert, néhány jó szabású nadrágot, ceruza szoknyát, főleg fehér ingeket, de azért más színek, és mintás darabok is akadnak, blúzok, klasszikus blézerek, és kardigánok. Nem mondom, hogy nem esek számos esetben abba a hibába, hogy olyan darabot választok, ami néhány felvétel után már nem is tetszik, vagy nem érzem jól magam benne, igyekszem azonban körültekintően úgy vásárolni, hogy nem a "trendiség", hanem a minőség, és a jó közérzet az elsődleges szempontom.
Mindenki keresse az egyéniségének megfelelő darabokat, ne essünk áldozatul az utolsó divat újdonságainak, és ne feledjük a minőség fontosságát, a kevesebb itt is több.
